Berkeley RISC

A Berkeley RISC egy nagy jelentőségű, az ARPA VLSI programjának keretein belül indított, fejlett nagy integráltságú mikroprocesszor létrehozását célzó kutatási projekt volt az 1980-as évek elején. A DARPA VLSI program nagy teljesítményű számítástechnikai eszközök kifejlesztését célozta meg és finanszírozta, ebbe beletartoztak a mikroprocesszorok is. A RISC projekt vezetője David Patterson volt a University of California, Berkeley egyetemen, 1980 és 1984 között – ő alkotta meg a RISC kifejezést is.^[1]

A Berkeley Egyetem szomszédságában, a Stanford Egyetemen egy másik fejlesztés is folyt ebben az időben, a MIPS kutatás keretében, ez 1981-ben kezdődött és 1984-ig tartott. A Berkeley projektje annyira sikeres volt, hogy ez adta a nevét az utána következő hasonló kialakításoknak, még a MIPS is "RISC processzor"-ként ismert. A Berkeley RISC kialakítás később üzleti alapokra helyezve a SPARC processzorban realizálódott, és ez ihlette az ARM architektúrát is,^[2] ami 2014-ben a legtöbb mobiltelefont hajtja. A Berkeley RISC kialakítás elemeit (pl. regiszterablakok) alkalmazzák az AMD Am29000 és az Intel i960 processzorok is.

1. ↑ Reilly, Edwin D.. Milestones in Computer Science and Information Technology, 50. o. (2003). ISBN 1573565210 
2. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) cacm nevű lábjegyzeteknek